Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aki ismeri a fenti dokumentumokat, valamint követi a képviselőtestület döntéseit, esetleg eljár közmeghallgatásokra, annak is joggal lehet hiányérzete a szigetszentmiklósi Duna-parttal kapcsolatban. Olyan köztudott dolgokról van ugyan szó, mint mederkotrás, szennyvízek kivezetése a parti sávból, tanösvény, lejárók, parti sétány, önkormányzati üdülő fejlesztése, de mi folyik a háttérben?

Kis RSD-történelem

 Az első dokumentált tények: Az 1956-os árvíz idején a HÉV-töltés vízpart felöli oldalán még csak az Óváros vonalában voltak hétvégi házak, horgásztanyák, stb, amelyek akkor víz alá kerültek. Kinek a tulajdonában volt akkoriban a vízpart?

 

Kezdetek (Területszerzés): Parcellázás a 70-es évek végén, sajátos kiválasztási szempontok alapján történő értékesítés. 70 Ft/nm-es jelképes áron üdülőtelkek 50-éves tartós használatba adása/vétele a Tanács VB által, panamák, Fancsek Gyula börtönbe kerül, mert egy ingatlant két személynek adott el.

Megjegyzés: Rafinált módon ezt a bérbeadási konstrukciót úgy csinálták meg, hogy teljesen egyenértékű volt egy tulajdonszerzéssel!

 

Állítólag az Önkormányzati Irattár rendelkezik az 1970-es évekből származó légifotókkal, amelyek az akkori partvonalat rögzítik. Ezt a „kiindulási” helyzetet a Tanács VB bejegyeztette a földhivatali nyilvántartásba azzal, hogy a majdani építmények feltüntetésének rendezése már a bérlők feladata lesz. Jó lenne tudni, hogy akkoriban a Vízügyi Hatóság hogyan adta ki a stég-engedélyeket?

 

Területnövelés: Engedély nélküli partfeltöltések. Lakossági szóbeszédek élnek ezekről mind a mai napig, és él még egy pár „eredeti” tulaj, akit érdemes lenne megszólaltatni a hőskorról, különös történeteket tudnának mesélni például arról, hogy az RSD-part egykoron vadregényes, lápos részein a magukat horgászoknak nevező személyek mekkora természetkárosítást vittek véghez avval, hogy teherautó-számra hordatták ide a feltöltéshez a sittet (jó esetben a földet). A kezdeti 60 négyszögöles (216 nm-es) parcellák (amelyekre a bérlők max. 40 nm alapterületi hétvégi házak építését vállalták) a közterületek rovására szépen, lassan 3-400 nm méretűre „híztak”, ráadásul azzal a felkiáltással, hogy ők „dolgoztak meg” érte, a vízpartot is kvázi megszerzett tulajdonuknak gondolták, még szemérmetlenül le is kerítették. Természetesen ezeknek a „változásoknak” a földhivatali nyilvántartásba történő átvezetésével nemigen törődtek…

 

A rendszerváltást követően az önkormányzat az első nagy helyi privatizációs hullám (Csepeli Vas- és Fémművek, Csepeli Papírgyár, Csepel Autógyár, Szigetfő MgTsz, stb.) lecsengése után rendbe kellett tegye a földhivatali nyilvántartásokat is. A kormányzat úgy döntött, hogy ezeket a tartós bérleti szerződéseket már úgysem tudják felmondani, ezért egye fene, legalizálják az így megszerzett tulajdonokat is (de csak az eredeti bérleti szerződésben szereplő térmértékkel!).

 

Az 1990. december 27-i KT-ülés tárgyalta az „Állami ingatlanok értékesítése, korábban megkötött szerződések megerősítése” témát, és az alábbi, 66/1990 sz. döntést hozta:

b.) Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete a Dunaparti üdülőtelek korábban megkötött szerződéseinek - az 1983-1985-ös felmérésben feltüntetett állapotának bejegyzéséhez hozzájárul.

Határidő: 1990. december 31.

Az 1992. február 20-i KT-ülés tárgyalta a „Dunaparti telek rendezése” témát és az alábbi, 37/1992 sz. döntést hozta:

Szigetszentmiklós Város képviselő-testülete 1992. február 21-től a Duna-parti telkek vonatkozásában, a kiegészítő szerződésekben szereplő ingatlanok értékét 1.000 Ft/m2-ben határozza meg.

Aki nem köti meg az adás-vételi szerződést, a szerződés kötés megkötésének időpontjáig, 200 Ft/m2/év bérleti díjat kell megállapítani.

Utasítja a jegyzőt a határozat végrehajtására.

Ezeket a döntéseket én, egyszerű, józan paraszti ésszel nem tudom értelmezni. Talán más is így van ezzel, mindenesetre még a jogász végzettségű Barabás képviselő úr is erre kérdezett rá, neki is lóg még az Önkormányzat egy magyarázattal… Jó lenne, ha valaki érthetően, kertelés nélkül, őszintén elmagyarázná azt, hogy mi volt az akkori döntések hátterében!

 

A mai képviselők közül többen is vannak, akik aktív részesei voltak ezeknek a döntéseknek, talán nekik is illene megszólalni ezügyben…

 

 

Az 1994-2006 közötti, a dr. Fodorné nevével fémjelzett időszakról az RSD-vel kapcsolatban sommásan azt lehet mondani, hogy 12-éves regnálása alatt a szigetszentmiklósi Dunapart környezetrendezése érdekében arra sem volt képes, hogy az illegális elkerítések megszüntetésére akár egy elvi döntést hozasson, vagy akár egy felszólító levelet irasson a jegyző barátnőjével. Arról nem is beszélve, hogy ebben az időszakban vált tömegessé a vízparton a túlépítés (és további illegális partvonal-manipulációk), amelynek csak szigorú építéshatósági felügyelettel lehetett volna gátat szabni, ha lett volna rá akarat (de nem volt!). Nagy ívben tojtak a NATURA-2000 környezetvédelmi területté nyilvánítással járó kötelezettségekre. Ezen időszak egyedüli pozitívuma a Tanösvény megvalósítása.

 

2006-ban aztán Szabó József polgármester jó érzékkel a kampányában bevetette az „RSD-fegyvert”, és nyert is vele. Az már egy más lapra tartozik, hogy mennyit váltott be ebből az ígéretéből…

 

A jelenlegi polgármesterünk szerencséje az volt, hogy 2006-tól egyre beláthatóbb távolságba került az RSD komplex rehabilitációjának a megvalósulása, és minden helyi kisebb, a Dunaparttal kapcsolatos területrendezési elképzelés ehhez volt köthető. Így sokminden bekerült papíron az IVS-be, tanulmánytervek készültek a Kéktó Szabadidő Központra, a Dunapart környezetvédelmi rendezésére, a Tebe-sor végén lévő önkormányzati terület tulajdonviszonyainak a vizsgálatára, az Önkormányzati Üdülő turisztikai célú fejlesztésére, a lejárók rendezésére, épült illegálisan sólyapálya is…

 

A nagy áttörést hozó döntés azonban egyelőre várat magára…

 

Továbbra is illegálisan lekerített a Dunapart nagy része, engedély nélküli stégek csúfítják az amúgy sem természetközeli állapotokat. Az üdülők nagy része túlépített, de ezt már állítólag valahogyan sikerült a „kialakult helyzet”-re hivatkozással építéshatóságilag legalizálni…

A NATURA-2000 természetvédelmi szabályokat és a helyi építési szabályokat továbbra is semmibe veszik. A Vízügyi fenntartási sávra papíron írhatunk 6 méter helyett 12 métert, ha egyiket sem tartatjuk be!

 

Azzal pedig, hogy az üdülők utáni ingatlanadó bevezetését követően mind a mai napig képtelenek voltak egy naprakész vízparti üdülőingatlan-nyilvántartást összehozni (lásd a TÉR-TEAM Kft. megállapításait!), az önkormányzat adóbevételeit csökkentették. Ha jól tudom, akkor arra törvényileg nincs lehetőség, hogy a hétvégi házas üdülőövezetben kertes családi háznak minősülő építményt építsenek, pedig lehet, hogy szabálytalanul nálunk ez a gyakorlat…

 

Civil kezdemények: A vízparti sétányért folytatott magánjellegű harcomat az Önkormányzattal én már 2009-ben kezdtem, amikor az EDtR-en először olvashattam, hogy a 2009. nov. 26-i KT-ülés döntött a Duna-parti Környezetrendezési Terv elfogadásáról, és

 

felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon
a.) az 1. ütem szakhatósági egyeztetéséről és a megvalósítás lépéseinek beépítéséről az 1.) pont szerinti tervbe,
b.) a partra merőleges lejáróként funkcionáltatható ingatlanok (már meglévő lejárók, esetlegesen lejárónak kialakítható ingatlanok) fontossági sorrendjének felállításáról, valamint ezek part felé történő kiszélesítéséhez szükséges szomszédos, nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok kijelöléséről,
c.) a lejárók melletti, azok szélesítéséhez szükséges, elővásárlási jog bejegyeztetésére javasolt ingatlanok összeállításáról.

Határidő: folyamatos

 

Én már akkor is összeírtam a kifogásaimat és a javaslataimat, amire ha jól emlékszem, a Projekt Iroda akkori vezetőjétől, Szövényi Esztertől kaptam is email-ben egy “nesze-semmi-fogd-meg-jól” típusú választ. Sajnos azóta a gépem egyszer összeomlott, és ezek a dokumentumaim elvesztek, csupán egy részlet maradt meg (Lásd: „Konkrét észrevételeim, kérdéseim a tanulmánytervvel kapcsolatban”).

 

 

Később közmeghallgatáson is feltettem néhány kérdést ezzel kapcsolatban, de érdemi válaszokat nem kaptam. Idézek a Polgármester úr 2011. október 25-én kelt válaszából egy részt:

 

A Ráckevei-Soroksári Dunaág és a bányatavak part menti sávjának elkerítése, a meder feltöltése és az engedély nélkül felépített építmények nem a közelmúlt eseményei, azok kialakulása több évtizedre nyúlik vissza.

Korábbi, a Dunapartra vonatkozó, már szóban tisztázott felvetéseire válaszolva, annak lényegi vonatkozásait az alábbiakban szeretném megerősíteni:

A Tér-Team Kft. a Dunapartra vonatkozó tanulmány elkészítésekor a természetbeni és a jogi állapotot rögzítette, annak a pénzügyi realitásokkal bíró egyeztetésére tett javaslatot. A tanulmányról a Képviselő-testület és szakbizottságai, több fordulóban, nyilvános ülésen tárgyaltak. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a Dunapart negyed tekintetében az Európai Uniós forrásokból megvalósuló RSD komplex rehabilitációja kormányzati keretfeltétel megteremtésével környezeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztést irányoz elő. A tanulmány, csakúgy, mint a többi fejlesztési dokumentum, teljes terjedelmében letölthető honlapunkról.

A rehabilitáció több éves megvalósulása folyamán lehetőség nyílik a vízparti területek közösségi célú hozzáférésének kialakítására. A városi identitástudat alapvető formáló eleme a vízpart, mely elsősorban a tradíciókhoz ragaszkodó városiakat motiválja, az új beköltözőket egyáltalán nem. Ezért kiemelten fontos a fenti fejlesztési elképzelés megvalósítása, a vízpart nyitottá, igényes kialakításúvá tétele.

A Dunapart környezetrendezésére és a Kéktó Szabadidőpark fejlesztésére vonatkozó tanulmányokat a fejlesztési koncepciók és tervek készítése során folyamatosan figyelembe vesszük, illetve a pályázati lehetőségeket folyamatosan monitorozzuk.

 

Mások is hasonló jellegű válaszokat kaptak:

 

Szigetszentmiklós Város

Polgármestere

 

Tisztelt ………!

 

A 2011. június 15. napján érkeztetett, Ráckevei-Soroksári Duna-ág szigetszentmiklósi parti sávját érintő telekhatárok visszaállítására vonatkozó levelére válaszolva az alábbiak szerint tájékoztatom:

 

Az ingatlan-nyilvántartásban rögzített telekhatárok visszaállításával kapcsolatban a TÉR-TEAM Mérnök Kft 2009. évben tanulmányt készített Szigetszentmiklós Város Önkormányzat tulajdonában álló Duna-parti területek környezetrendezési terve címmel. A tanulmány megállapítja, hogy a parti sáv általános (zöldfelületi) fejlesztése, az önkormányzati tulajdonban lévő telkek újra közhasználatúvá tétele csak térben és időben ütemezett, egymásra épülő programokkal valósítható meg. A programsorozat sikeres végrehajtása rövid és hosszú távú célok megfogalmazását is igényli. A fejlesztési programot össze kell hangolni a településrendezési tervvel, és különösen azokkal a szabályozási előírásokkal, amelyek jelentősen érintik a parti sáv magántulajdonban lévő beépített részét (Ádám Jenő sétány és Rév utca 12 m szabályozási szélességre történő bővítése).

 

A parti sáv általános fejlesztése különösen a közhasználat céljára történő visszaadás

megvalósítása tekintetében sért helyi magánérdeket (Ádám Jenő sétány).

 

A helyi részérdekek és az Önkormányzat közösségi célok kiteljesedését elősegítő céljainak összehangolását, a közösségi célok előtérbe helyezését csak fokozatos és egymásra épülő tájékoztatási-, döntési- és szabályozási lépésekkel lehet megvalósítani.

 

Kérem fenti tájékoztatásom szíves elfogadását.

 

Szigetszentmiklós, 2011. június 23.

Tisztelettel:

Szabó József

polgármester

 

 

Mindenesetre vártam, hogy mi lesz lejáró-ügyben, és lehet, hogy figyelmetlen voltam, mert állítólag kijelöltek 9 db. lejárót, amelyből az elsőt, az Orgona-utcait 2011-ben mintegy 600-800 eFt-ért meg is csinálták. Erről egy véletlen kapcsán szereztem tudomást, amikor 2011. novemberében a GB-ülés a 4325 hrsz-ú ingatlan-vásárlási ügy kapcsán újra szembesült a problémával:

Szigetszentmiklós Város Gazdasági Bizottsága úgy dönt, hogy
a.) „A 4325 hrsz-ú ingatlan 180/296 hányadú tulajdonrészének megvásárlása ” című előterjesztésről a 2012. januári rendes ülésén a b.) pontban foglaltak szerinti további előkészítést követően tárgyal,
b.) felkéri a polgármestert, hogy a Duna-parti Környezetrendezési Tanulmányterv alapján, szakértők bevonásával tegyen komplex javaslatot a Duna-parti lejárók kialakítására, valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosításának biztosítására a Taksonyi-híd – Dunaharaszti HÉV-híd közötti szakaszra vonatkozóan.

Határidő: a bizottság 2012. januári rendes ülése

A folytatás a 2012. januári 23-i GB-ülésen újabb érdekes részletekkel szolgált, ugyanis bemutattak egy, a TÉR-TEAM Kft. által készített tervezői szakvéleményt, amely egészen konkrét javaslatokat tartalmaz. A baj csak az, hogy efölött teljesen átsiklottak, elhangzottak ködös ígéretek, hogy erre majd a tervezésnél pénzt kellene biztosítani, oszt ennyi...

A januári KT-ülésen már csak hoztak egy határozatot (20/2012), hogy nem veszik meg a tulajdoni hányadot, a többiről meg egyszerűen megfeledkeztek. Aztán most júniusban jött ez a 4425-ös hrsz-ú lejáró-ügy, ami talán végleg ráirányíthatja a figyelmet az Önkormányzat ezen súlyos adósságára!

 

Az még csak hagyján, hogy az RSD-partra vonatkozó többszöri, és többek által feltett kérdésekre eddig mindig kitérő válaszokat kaptunk, azonban az már súlyosabb hiba, hogy miután a GB 2011. novemberében a 4325 hrsz-ú ingatlan-ügyben megrendel egy, a HÉV-hídtól a Taksonyi-hídig terjedő, a lejárókkal kapcsolatos komplex szakvéleményt (gondolom nem ingyen!), és azt a 2012. januári ülésre meg is kapják, azután azt egyszerűen „elfelejtik” megtárgyalni! Egyedül a Ladányi képviselő úrnak dereng valami, hogy a költségvetésbe tán kellene ezekre valami pénzt betervezni… Ennyi! Még hasraütésre egy 10 mFt-ot is leírnak, amely összegre vonatkozó javaslat érdekes módon a KT-elé már el sem kerül…

 

Civil javaslatok: Én figyelmesen áttanulmányoztam a TÉR-TEAM Kft. által adott legutóbbi szakvéleményt, és azt szeretném javasolni, hogy az abban javasoltakat részben megfogadva:

 

1. Az Önkormányzat jogászai alakítsák ki a jogi szakvéleményüket (mind a Zátony-szigetek, mind a partmenti ingatlanok tulajdonviszonyai vonatkozásában).

 

2. Ha már egyszer végre véglegesen rendezni akarjuk ezt az „RSD-part” kérdést, akkor nem kerülhető meg az, hogy tisztázza az Önkormányzat, miként kerültek ki egykor lejáró-funkcióra kijelölt területek (10202, 10205, 075/196, 10236, 10273, 10314, 10316, 10318,  075/30, 4208/1, 4208/2, 4218/1, 4218/2, 4230 (csónakházon keresztül miért ne lehetne közösségi jeláró?), 2629, 4281 (Tebe-sor vége), 4294, 4299, 4305 (kivett közút), 4318, 4325, 5351, 4352, 4392, 4425, 7209/4, 063/2, 075/194, 075/195, 075/196, 7211, 7212) később a birtokából. Külön kell foglalkozni a 4299 hrsz-ú, a Szedres utcával szembeni lejáróval, amely a földhivatali nyilvántartás szerint „kivett szennyvíztelep”, a Csepel Autógyár felszámolása után gyanús körülmények között valami vízügyes kft. tulajdonába került, és amelyet lejáró céljára az Önkormányzatnak sürgősen vissza kell szerezni, annál is inkább, mert az RSD-part közeléből mindent, ami akárcsak a nevében is a szennyvízzel kapcsolatos, el kell távolítani!

 

2. A Felső-Dunaági Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány kapjon megbízást a jogi szakvélemény birtokában egyrészt a Vízügy, másrészt az RSD nagyprojekt lebonyolítója, az ÖKO ZRt. irányában puhatolódzó tárgyalások folytatására.

 

3. Az Önkormányzat a Helyi Hagyományőrző Egyesülettel karöltve készíttessen el egy, a lakosság megnyerését és tájékoztatását szolgáló kis áttekintő történeti kiadványt „A szigetszentmiklósi RSD-part tulajdonviszonyainak alakulása” címmel.

 

4. A pályázatok monitorozása édeskevés, az ezévi költségvetésben valahonnan jó lenne pótlólag előteremteni valami pénzt, hogy az Önkormányzat legalább szimbolikusan jelezni tudja a lakosság felé azt, hogy igenis elkötelezett a választási programja mellett.

 

5. A példaadó környezetrendezési munkákkal történő első lépésekre (ahol valószínűleg nem várhatók lakossági ellenérzések, ellenkezőleg, inkább támogató együttműködés feltételezhető) a TÉR-TEAM Kft. példaként a kikötőtől É-ra elterülő parti sáv rendezését említi. Ezt én egy kicsit túl óvatos megközelítésnek vélem, de talán ugyanilyen „kockázatmentes” lehetne például a Zátony-sziget „kipucolása”, vagy mondjuk a Tebe-sor végén lévő nagyobb önkormányzati terület kitakarítása. Ezekre az „akciókra” jó beharangozás esetén még a szemétgyűjtési akciókhoz hasonló lakossági részvételre is lehetne számítani…

 

6. Végül, de nem utolsó sorban – megfogadva a TÉR-TEAM Kft intelmeit – még egyszer megfontolandó lenne a példamutatás (Önkormányzati Üdülő területének egy részén a partszakasz megnyitása), illetve a lakosság bizalmának megnyerése érdekében egyelőre a jogellenesen lezárt lejárók elzárásainak megszüntetése, általános környezetrendezés a jelenlegi tulajdonviszonyoknak megfelelően (még akkor is, ha az elbirtoklás-szerű területfoglalások haszonélvezői nemtetszéssel fogadnák a lejárat puszta megnyitásának tényét).

 

 

 

 

 

Háttér: Az elmúlt években a Dunaparttal kapcsolatban több apróbb ügy borzolta a kedélyeket. A teljesség igénye nélkül néhányat megemlítve:

-          szennyvíz-beeresztés a Kis-Dunába (Kisváros);

-          a Felső-Dunaági Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány évente 6 mFt-okat elkölt a Tanösvény fenntartására (és ezenkívül mit csinál?);

-          volt egy precedens-értékű jogerős ítélettel zárult, és tudtommal végrehajtott bontási ügy;

-           sólya-pálya ügye;

-           a HEMA Kft. további működési engedélyt kapott (a teniszpálya oké, de a büfé?);

-           a zagykazetták melletti ingatlantulajdonosok ügye (áttételesen kapcsolódik ide azáltal, hogy az önkormányzat végre a sarkára állt, és kimondta, hogy feltöltéssel és úgymond terület-gondozással nem lehet elbirtokolni önkormányzati területet!);

-          Zátony-szigetek ügye;

-           4325 és 4425 hrsz-ú ingatlan-ügyek;

-           stég-engedélyek felülvizsgálata;

-           lejáró-ügy (TÉR-TEAM Kft. 2012-es szakvéleménye);

-           sólya-pálya jelzőtábla hiánya;

-           katamarán hajójárat az RSD-n (kiválthatná a Csizek Csaba által javasolt, ám megvalósíthatatlan Bucka-3 buszjáratot);

-           stb.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.